Kosár
Részlet
Idegenek üdvözölnek egy újszülöttet.
Rosszra fordult az idők járása... Góg és Magóg háborúi dübörögtek végig a földön. Éppen most vonultak keresztül az országon a Napoleon seregeibe kényszerített tömegek. Úgy borították el a földet, mint egy sáskahad, minden ágyban aludtak, minden tálból ettek.
Az elpusztított, letarolt ország úgy maradt utánuk, mint egy bemocskolt, széttaposott test, nyögve, sóhajtozva, sebektől kínzottan. Góg és Magóg háborúi elmúltak, de a késlekedő Messiás lépteit még mindig nem lehet hallani...
Ebben az időben fölkerekedett egy ember és elhagyta apósa házát. Mert az após elszegényedett és nem tudta már eltartani vejét, ahogy a házassági szerződésben ígérte, hogy az gondoktól mentesen tanulmányozhassa az Írást. Így azután a vő útnak indult és a Visztula partján telepedett le egy városkában, mert azt hallotta, hogy ott zsíros és termékeny a föld. A lakosság újra elkezdte művelni a földeket és a mi emberünk is "kenyérre lelt Mizraimban" feleségestül. A fiatal asszony vásárokra járt és vászonfélét árult a parasztoknak. Így tartotta el az asszony a házat, mert a férj jámbor volt és éjjel-nappal Isten tanításait tanulmányozta.
