Az újkori dráma kezdetei – Shakespeare, Racine, Calderón – Seneca tragédiáira nyúlnak vissza. Nero nevelőjét és sokáig teljhatalmú államminiszterét mint sztoikus filozófust tartották számon az egész középkoron keresztül, és évszázadokon át el sem tudták képzelni, hogy a neve alatt fennmaradt tíz tragédia a halálmegvetést hirdető erkölcsi levelek és filozófiai értekezések szerzőjétől származik. A német klasszicizmus üres retorikus könyvdrámákká fokozta le a Seneca-tragédiákat, és csak az utóbbi évtizedekben kezdjük fölfedezni, hogy Seneca a mitológiai jelmezekben emberi alaptípusokat jelenít meg, hogy vérbűnök terhelte hőseivel félreérthetetlenül céloz a császári családnak a birodalmat vérbe-halálba borító alakjaira. Seneca tragédiái a klasszikus görög költők tudatos utánzásainak készültek, de szerkezetükben, poétikájukban, mondanivalójukban el is térnek tőlük, és a tragédia új műfajának képviselői.
TÖRTÉNELEM / Klasszika-filológia kategória termékei
Lucius Annaeus Seneca: Seneca tragédiái
Kiadás:
Budapest, 1977
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Az ókori irodalom kiskönyvtára
Terjedelem:
271 p.
Kötésmód:
karton
ISBN:
9630712121
tartalom:
leírás:
Medea; Phaedra; Oedipus; Thyestes; Octavia