Az Árpád-háziakról a három királydrámát nem uralkodásuk sorrendjében írtam, ahogy e kötetben egymást követik. Belső kedv és külső rendelés szabályozta születésüket. Olyikat félretettem, halogatva a csiszolt variánst.
Tehát:
1. Könyves Kálmán király (1975). Ez a dráma a győri színház irodalmi pályázatára kért és díjat nyert munka. Noha az új színházhoz akartak nyitó darabot, mégsem ezzel kezdték, sőt be sem mutatták. 1977-ben megjelent a Tiszatájban (4–5. szám). A Szegedi Szabadtéri Színpadon is eljátszották, Ruszt József rendezésében. Az előadást felvette és sugározta a televízió is. Dúsított forgatókönyv-változatát is elkészítettem, ám célszerűbbnek láttam eme első színpadi változatot idevenni.
2. Vak Béla király (1979–82). E darab járt a televíziónál, szó volt róla, hogy tervezett Árpád-házi sorozatukban a „Kálmán” mellett ez lesz másik darabom. A zsűri magas pontszámmal elfogadta. Nem mutatták be. Színház sem játszotta, folyóiratban nem jelent meg.
3. László szent király (1991–92). Szent László közelgő évfordulóit méltán ünneplendő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza (Múzeum, Színház, Önkormányzat) fölkért a megírásra. A munkával 1992 nyarán készültem el. Megjelent a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Füzetek 1. számában, 1992 késő őszén. Eddig nem mutatta be senki.
Könyvalakban pedig – az ANTOLÓGIA Kiadó jóvoltából – most először látnak napvilágot.