Szabó Dezső: A kötél legendája

A huszadik századi magyar irodalom egyik legnyugtalanabb alkotójának huszonnyolc írását tartalmazza kronologiai sorrendben a kötet. A műfajilag nehezen besorolható darabok 1912 és 1936 között születtek, s születésük egyúttal új hang, új kategória: az expresszionizmus feltűnését jelenti a kor prózairodalmában. Szabó Dezső különös, sokszor pamfletbe, politikai röpiratba hajló elbeszélései máig érvényes gondolatokat és indulatokat hordoznak. A legkorábbi írások: a Don Kisott penitencián; A lélek-mocsár; A bujdosó királyfi az első világháború szörnyű benyomásait, az igazságtalanság ellen lázadó ifjúság célkereső gyötrődéseit közvetítik. A Fordított kukker, a Tanárok együttérző emberábrázolása, hiteles lélekrajza emeli e műveket a kor legkiválóbb alkotásai közé. A fül döbbenetes személycseréje (Ivan Ivanovics és Nagy János egy véletlen kórházi ágytévesztés folytán sorsot is cserél) a háború céltalanságának elemi erejű szatírája. A Boldogság Budán, a novella és a pamflet ötvözésének jellegzetesen Szabó Dezső-i példa, nemcsak a kispolgári életformát, hanem a betegesen burjánzó titkos társaságokat kipellengérező gúnyirat.