Bacsó Béla: A Stefcsik-ház

Bacsó Béla (1891 -1920)...."Bacsó Béla, ki ezzel a regényével mutatkozik be a nyilvánosság előtt, egy lakóház életét írja meg. A Stefcsik-ház valaha gőzmalom volt, a vállalat azonban megbukott s egy élelmes ember, Stefcsik, megvásárolva a kétemeletes, kormos épületet, kőművesmester-fiának segítségével lakóháznak rendezte be, hatvan kislakással. A regény végén aztán munkástanya lesz a házból, a szomszédos acélgyár kibéreli az épületet s benne helyezi el a "gyehennákat", a kohó párjáit. "A Stefcsik-ház" keretes regény: a bérház és munkástanya közti korszakban ismertet meg bennünket az író a ház néhány lakójával, azokkal, akiknek némi "történetük van". Bemutatja a Stefcsik-családot, a háziúr családját, Csermákot, a susztert, ennek feleségét és leányát, Gál Istvánt, egy öreg tanítót, a leányával, Csatlóst, az ácsot, Fischer Katit, a mosónőt, törvénytelen fiával s mind a többieket, a névteleneket, a megbélyegzetteket, lealázottakat s csak ritkán forradalmárokat. Az élet, mely e házban folyik, olyan, mint a pincenövényé, satnya, fáradt s csak félénken tör a nap felé. A napot rendszerint a család gyerekei érik el, Stefcsik egyik fia kőművesmester, de a másik már tanár, a tanító leánya megszökik s egy női zenekarhoz szegődik el, Csermák suszter leánya egy kegyelmes úr szeretője lesz s annak segítségével később egy végrehajtóhoz megy feleségül, a mosónő ügyvédnek nevelteti a fiát. Az író, öntudatlanul, ily módon éles fényt vetett a kispolgárság társadalmi és családi életére, feljegyezte, hogy a családi kapcsok meglazultak vagy elszakadtak, hogy a gyermek-szülői viszonyt csak a megöregedett szülők tartják még s hogy e gyermekek a legelső alkalommal, amikor megérzik a nap, az élet hitegető, csaló szavát, kiszakadnak a szülői ház öröklött nyomorából és kötelékeiből s vágyaik után szaladnak. Akik ott maradnak a Stefcsik-házban, tovább tengetik életüket, melynek végéről feléjük pislog a gutaütés, a melankólia, a korai végelgyengülés, a téboly." Földi Mihály, Nyugat