Kosár
Micsoda egy érdekes, impozáns, mégis melankolikus panteon ez a mi nemzeti irodalmunk a XVIII. évszáz utolsó és a XIX. évszáz első negyedében. Tele van remek torzókkal. Tele van félbemaradt nagyságokkal. Tele van elhagyott, magányos, bús, kétségbeesett majdnem azt mondom lángészszel, elég, ha megmaradunk a mellett, hogy tehetségekkel...
És Katona...
Ez a legvonzóbb, legsötétebb, a legmeghatóbb azok közül, a kiket torzóknak neveztem, és a legnagyobb is.
Mint zömök, izmos, ép testű legény nagyon fiatalon kerül Kecskemétről Budapestre patvaristának. De az iskolától nyert diplomáján kivül hoz egy másikat is magával, a melyet isten kezéből vett közvetetlenül: elsőrendű költői hivatást. Abban az időben a hazafiui buzgalomból alakult szintársulatok közül egyik Pesten is felüti vándor-templomát. A kecskeméti fiatal ember keblét is a színpad tüze emészti. Szerepeket játszott és színdarabokat írt.
És Katona József tanulmányai kedves tárgyából, a magyar históriából megírja - Bánk bánt. Ez 1814-ben történet, a mikor tehát hősünk huszonöt éves volt. Semmi szeretelnség, semmi fékvesztettség, semmi idengenség nincsen benne. Művészi mértéktartás jellemzi a legszilajabb szenvedelem és fájdalom kitöréseit is. A szangvinikus magyar temperamentum bizonyos ünnepies magatrátásban lép elént, szinte tisztelettudón, majdnem nyugodtan. Csak a benső tűz van meg benne, meg vannak a lelki mélységek és magasságok...
***
... Nekünk itt ő mindenképen csak költő. Azért vázoltuk politikai életét, hogy elmondhassuk ezt: egy tragédiának ime a hőse volt, egynek volt az írója. És kiegészíthessük ezzel: a tragédia, melynek hőse volt, szebb, jelesebb, becsesebb, tökéletesebb, mint a minőt irni tudott. De noha tragikus pályafutását irott tragédiája nagyon is megelőzte (1842), meg kell néznünk, benne van-e ő maga abban az érdekes drámában is, a melyet irt.
Tragédiájához Liviuszból, a római történetiróból vette az erkölcsi tartalmat. Liviusz fest egy korszakot, melyben oly rothadt volt az erkölcsi világ, hogy még a jó embereknek is aljas eszközökkel kellett dolgozniok. Ez a ki- jelentés kapta el a képzeletét s ezt irta meg Kegyencz czimű drámájában Teleki László...
