Farádi László: Diagnózis az életemről

˝A szerző, aki a hatvanas-hetvenes években az egészségügyi miniszter első helyettese volt, önéletírásában azt jeleníti meg, hogyan igyekezett orvosként és emberként társadalma szolgálatára lenni. Színes, mozgalmas képekben idézi fel bécsi egyetemi éveit, harmincas évekbeli munkáját Ángyán János legendássá vált, pécsi klinikáján. Higgadt, mégis megindító fejezetben örökíti meg koncentrációs táborokban eltöltött hónapjait - világviszonylatban is ritka az orvosi beszámoló az ottani állapotokról. A felszabadulás után előbb a Néphadsereg egészségügyi hálózatában tölt be magas posztot, majd az egészségügy országos irányításában vesz részt. Olyan közérdekű kérdésekről fejti ki véleményét, mint például az orvosok etikája, az eutanázia, a nők egyenjogúsága stb. Rokonszenves, népe iránt elkötelezett ember arcéle bontakozik ki a memoárból.˝