Kóbor Noémi: És tedd rá éltedet

A három-ablakos szobától az ezüstkék függönyök mögött búcsúzkodott a nap. Öt óra van. A fiatal lányka, aki a múzeumkert fáit bámulta, nem tudta, az alkonyat, vagy a bizonytalan rossz kedve borong-e benne. Neki mindig engedelmeskednie kell... De amikor nagymama és apa homlokegyenest az ellenkezőt kívánják, akkor neki is lehet akarata.
- No, öltözz már Zsuzsika! - Nagymama összerakosgatta kézimunkáját. - Mész-e már Zsuzsika? Korán elmegyünk, nehogy találkozzunk vele.
- De apa mondta...
- Én meg azt mondom, nem akarom, hogy azzal a hölggyel találkozzál. Nem akarom, hogy ebbe a dologba belekeveredj.
- De apa már megmondta nekem, hogy feleségül veszi.
- Ugyan...