Beke Kata: Istennek furcsa ízlése van

"Istennek furcsa ízlése van. Minél kellemetlenebb valami, annál üdvösebb; s minden gyanússá válik, ami örömet ad. A katolikus erkölcstan tehát egyre szűkebb területre szorul vissza. Napjainkban gyakorlatilag azzal a kérdéssel foglalkozik a legsűrűbben, ahol bőségesen arathat, lévén a boldogság az emberi nyomorúság legfőbb forrása, amelynek lényege nem, legföljebb körülményei változnak: a szexualitással. Annyira, hogy az erkölcs szót az európai gyakorlat szinte lefoglalta a szexuális szféra számára. Világnézeti csavargásom éveiben olvastam valahol, hogy egy az USA-ban kiadott, népszerű katolikus erkölcstan negyven-egynéhány oldalából harminc-egynéhány foglalkozik a szexuális erkölccsel. Jellemző arány. Az ember azonban természetének megfelelően szereti a világot, és utál szenvedni." "A mai huszonévesek csak csodálkozni tudnak azon, hogy a mi nemzedékünk sem a szerelmet, sem a barátságot nem tudta politikamentesen elképzelni. Még a Duna-parti kéz a kézben andalgások sem estek meg politikai vagy világnézeti véleménycserék, viták nélkül. Hiszen úgy nőttünk föl kisgyermekből kamasszá, kamaszból fiatallá, hogy vélemények és erők csaptak össze körülöttünk, tarka árnyalatokra bomolva, személyben képviseltetve: szakadatlanul figyelnünk kellett és úgy keresnünk a magunk véleményét."