Száz éve született George Gershwin. Zenetudósok hatvan éve próbálják megfejteni a titkát: ki is volt? Mi is volt? Slágergyáros, aki végtelen dölyfösségében és elbizakodottságában a klasszikus zenével (is) kacérkodott? Vagy komoly zeneszerző, aki csak azért írt ügyes dalocskákat, hogy gyors hírnévre tegyen szert? Ezekre a kérdésekre csak az idő adhatja meg a választ. Időből pedig George Gershwinnek sajnálatosan kevés jutott. Mindössze 38 esztendőt töltött közöttünk. Rengeteg melódiát hagyott ránk, ám valószínűleg még többet vitt magával.
A siker egyetlen pillanatra sem kápráztatta el, kora ifjúságától kezdve tudatosan kereste, tudta, hogy jussa van hozzá. Éppen azért ritkán bizonytalanodott el. Irányító szellem volt, így hát nem haladhatott kitaposott utakon.
Egy újságcikkből értesült arról, hogy Paul Whiteman felkérte őt egy komolyabb nagyzenekari mű komponálására. Az övön aluli ütés nem bosszantotta Gershwint. Kihívásként fogadta el, s megírta a Kék Rapszódiát. A fantasztikus siker után a zeneszerző így nyilatkozott:
- A világ azt várja tőlem, hogy bámulatba ejtsem, s én nem akarok csalódást okozni a világnak.
A „Kék Rapszódia" egy készülő, ötrészes sorozat indító kötete. A továbbiakban Irving Berlin, Colé Porter, Jerome Kern és Richárd Rodgers életén keresztül az amerikai könnyűzene kialakulását szeretné bemutatni az említett szerzők dalainak avatott fordítója: Bradányi Iván.