Szép Ernő: Lila ákác. Ádámcsutka

Mindkét regény témája: az igazi emberség, a szép szerelem, a tiszta indulatok keresése annak a bizonyos "régi világnak" a sokszor édeskés, de mégis romlás szagú levegőjében. A Lila ákác az író egyik legjobb regénye. Egyéniségének legértékesebb eleme: a költőiség nyilvánul meg benne. Különleges íze, színe és illata van, s nemcsak azért, mert jellegzetesen nagyvárosi atmoszférájában a Ferenc József-i kor polgári s félvilági társasága tárul elénk a lautrec-i képek légies könnyedségével s karikírozás felé közelítő fanyarságával. Az Ádámcsutka szinte folytatása ennek a témának. A főszereplő itt már nem az életre vágyó fiatalember, hanem idősödő férfi, az emberi törekvés azonban - mint Szép Ernő minden írásában - itt is a gyermekkor természetes tisztaságigényéből táplálkozik, s ugyanazokon a pontokon szenved hajótörést, vagy talál kis szigeteket, mint a Lila ákác-ban.