Hátrahagyott cikkek, tárcák.
"Ez a tizedik kötet abban a sorozatban, amelyet Kosztolányi Dezső hátrahagyott pózai műveiből kiadtunk. Azok a kalászok ezek, amelyek az előbbi kötetekbe nem illettek be, vagy azokból kihulltak. Azok, amelyeket a letarolt mezőn a betakarítás után fedeztünk föl.
Akadt köztünk olyan, amely után tétovázva nyúltunk: nem törte-e össze vajjon túlságosan a kerék meg a pata, nem pergette-e ki vajjon magvait a nap meg az eső? Sokat a por és a sár alól kellett kipiszkálni. Egyszóval gyüjtő munkánk kezdetén mi magunk is afféle összegereblyézett maradéknak, holmi böngészet-rakásnak tekintettük e könyv anyagát, amelyet a lelkiismeret csak kellő válogatás után bocsájthat kényes szemek el. Az író önmaga iránt való igényét vettük át lelkiismeretnek. De a lelkiismeret épp úgy működni kezdett, amikor a földön kellett volna valamit hagyni..." Illyés Gyula