Kosár
- Omnia vincit Amor
- Bakhus
***
"E derék és mindig nemzeti érzésű rend, mely, sajnos, a jezsuitákéval egy sorsra jutott II. József idejében, úgyszólván akkor szünt meg, midőn nagyobb szerepet kezdett játszani közéletünk, közoktatásunk történetében. Hazai múltja fölnyúlik a kereszténység első századaiig. Szt. Gellért, a velenczei Sagredo, volt volna első remetéje.
A világ zajától elvonultan hegyek közé menekültek, irtották a rengetegeket, müvelték a földet s hihetőleg tanították is a népet. Hogy az iskolai színjátékot müvelték, ennek legrégibb nyomára a XVIII-ik évszáz közepén találunk. A jezsuiták elveszett népszerűségén a piaristákkal osztakoznak meg, néhány helyen, melyek legnevezetesebbjei Sátoralja Újhely, Pápa, Pécs, hol az ifjúság nevelése kezeikbe volt letéve. Hogy böségesen termett náluk is ez az iskolai dráma, azt Táncz Menyhért szavaiból sejtjük, a ki körül belül 20 ilyen dráma létezéséről emlékezik."
"... felvonásközeit pajkos, hogy ne mondjuk túláradó jó kedvvel oda vetett közjáték teszi derültté. Teljes czime ez: 'Omnia vincit Amor, Polydorus et Cassandra' acta a Praenobili, Nobili, ac Ingenua Juventute Gymnassi Ordinis S. Pauli 1-i Eremitae, Sátor Alla Ujhel. sub R. p. Daniele Borss, anno 1765-o."
"Aki a mai kor szemüvegén keresztül vizsgálja e darab meséjét s a jelen kor szemérmetességével készül az elolvasásához, az bizonyára szemet-szát fog mereszteni. Mi nincsen abban! Milyen komázás az istenekkel! Akár csak Offenbach Olympusán! A benyakalt Bakhus mint korcsmai hős két felvonáson át duhajkodik."
"És mindezt az iskolában adátk elő! Fiatal növendékek kik még a kurva és bordély emlegetésétől sem kíméltetnek meg! Mennyi jellegző adat a kor erkölcstörénetéhez!"
(részletek a bevezetésből)
