Wágner B. György: Sarah bugyiban

Tudom, hogy hiába (mert úgyis a legrövidebbekkel fogja kezdeni és esetleg mindjárt abbahagyni), ám mégis kérem az Olvasót, hogy saját élvezeti maximuma érdekében próbálja a megadott sorrendben végigolvasni a kötetet (ne egy szuszra). Ha ez nem megy, mármint a sorrend betartása, akkor használja a Vágymutatót, melyet a könyv vége felé talál. A helyes haladás azért lenne fontos, mert egyes írások egymásra épülnek. A változatosság ellenére a logika szigorúan egységessé teszi a kötetet, mely leginkább egy remekül szerkesztett nagylemezhez hasonlítható: ha minden történet komor lenne, akkor unalmas az egész, ha mindegyik vidám, akkor is, ha egyaránt jók, szintúgy. Kell hát bele rossz is. Szinte biztos, hogy mindenki kedvére talál az írások közt olyat, amelyik nem fog neki tetszeni. (Egyedül magamat nem kényeztettem.) Feltehetően senkiben sem merül majd fel, hogy mi igaz a történetekből. Az alábbi töprengéscsillapító támpontmottóval neki próbálok segíteni: Minden megtörténhet. Még az is, hogy nem.