Szabó Dezső: Segítség! I-III. kötet

"Utolsó harcom lesz-é ez a regény? Felmozdul-e a leigézett akarat, kinyúlnak-e összefogásra a kezek, visszaébred-e az ontott szemű faj az élet jogaihoz? Vagy holnap négyfelé hasítva, vagy izzó trón fájdalmában fizetem meg, hogy szánakoztam, hogy hős voltam, hogy végtelenül szerettem? Beteg a világ és sötétülnek a napok, Az élet fáj. A holnap bizonytalan. Jöhet börtön, jöhet halál, vagy más öklözése a mostoha életnek, De múlhatatlan sírás, de milliókat megmondó fájdalom: arcom nem fog elhalványulni a századok faláról. Élő szemeim örök igézéssel fogják sugározni a tántorgó magyarba: - Élj, akarj, szeresd önmagadat!" A szerző 1925-ös előszavából