Mindszenti Rákosi Jenő, született: Kremsner Jenő (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Miután atyja elszegényedett, már fiatalon munkát vállalt. Tiszttartó gyermekeinek korrepetitora és egyszersmind gazdasági gyakornok volt. Az írói pálya iránti hajlama itt kezdett legelőször megnyilvánulni, folytonosan tanult és írt. Zichy János gróf nem egyszer lepte meg tanulmányozás és írogatás közben a fasorok árnyékában, amikor a szántóvetők után kellett volna járnia és amikor őt egy ízben így találta, megmondta, hogy neki tudós gazdatisztre nincs szüksége.
1864. első felében írta meg V. László című drámáját, második felében az Aesopus-t; ez 1866. október 14-én került először színre ez a romantikus dráma a Nemzeti Színházban és határozott sikert aratott. A fiatal író, mint a magyar dráma úttörője tűnt fel és csakhamar szoros barátságba lépett az irodalom és közélet nevezetességeivel.
1867 márciusában a Pesti Napló kötelékébe lépett, amely akkor a Deák-párt orgánuma volt. Ismertető és polemikus cikkeiben végigharcolta a kiegyezést és élénk tollával, aktuális stílusával igen népszerűvé tette a rábízott rovatot.
Később Rákosi a Budapesti Hírlapnak negyven éven át volt főszerkesztője és állandó cikkírója. Célja volt, mint írja: „Mindennek pártolása és támogatása, ami a magyarság ügyét szolgálja az élet bármely mezején vagy vonatkozásában.” A lap a kiegyezés pártján állt, de szót emelt a nemzeti jogok bővítéséért.
A Magyar Tudományos Akadémia 1892. május 5-én levelező tagjának választotta. 1896. november 10-én magyar nemességet kapott mindszenti előnévvel; 1903. január 1-jén pedig a főrendiház tagja lett.
Rákosinak hatása volt a népszínmű fejlődésére is.
Sokat tett azért, hogy magyarosabb legyen az újságnyelv. Az ország megmagyarosodását a jog és a kultúra alkotmányos eszközeivel kívánta elérni.
Az 1920-as években a revizionista mozgalom egyik élharcosa volt.
„Népszerűsége szinte példátlan, a Kossuthéval vetekszik, írása a közérzés egyetemének kifejezője" Schöpflin Aladár
Halála után csak Budapesten két teret és öt utcát neveztek el róla. 1945 után azonban feledésre ítélték, budapesti szobrát 1948-ban eltávolították, beolvasztották, ma helyén egy faun-szobor áll.
(A wikipedia alapján)
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei
Rákosi Jenő: Szélháziak
Kiadás:
Budapest, 1903
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
217 p.
Méret:
10 x 15 cm
Kötésmód:
félbőr