Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon

"Hosszú vita folyik a francia történetírásban már jó pár évtizede a francia forradalom körül. Az egyik, a régibb idealista felfogás szerint a forradalmat az eszmék készítették elő és hozták létre (Taine), a másik újabb, radikális materialista elmélet értelmében a forradalmat tisztára az anyagi szükségesség, a felelőtlen tömegek gazdasági egyensúlyozatlansága robbantotta ki, a nagy francia íróktól, sőt a forradalom vezéralakjaitól is függetlenül (Aulard).
Teljes meggyőződésünk és benső vonzalmunk az idealista felfogáshoz húz. Jelen tanulmányunk is azt igyekszik igazolni, hogy a francia forradalom magyar földön is elsősorban nem mint gazdasági szükségesség, hanem mint ideális eszmekör hat a műveltebb társadalmi osztályok belátásán és többnyire önzetlen meggyőződésén keresztül.
A francia forradalom ideológiája főbb vonásaiban oly hallatlanul egyszerű, oly merészen logikus, hogy Európa minden országát felrázta sommás dedukcióival, evidens tételeivel és a közeli diadaltól ittas emberi józan ész már-már mindenütt újra mérte az országokat és népeket a maga vázlatos, elnagyolt képére és hasonlatosságára.
Ezek az eszmék azonban nem a forradalomban fogamzottak, hanem egy százados irodalmi élet leszüremlett tanulságai. A francia forradalomban nincs semmi új, ami már idealiter benne ne volna a XVIII. század gondolkozásában: a forradalom a racionalista felvilágosodás gondolatvilágának végső következtetéseit vonta le és alkalmazta egy ország teljes állami életére.
Nekünk tehát, ha a francia forradalom eszméinek magyarországi történetéről beszélünk, nemcsak a forradalom közvetlen visszhangjaira kell gondolnunk, hanem a forradalmi hangulatot előkészítő és eszmeileg magában rejtő felvilágosodási mozgalomra is, amely Magyarország történetének új korát nyitotta meg."

Régi könyvtári bélyegzőkkel.