Etudes Historiques Hongroises 1990. Publiées á l’occasion du XVIIe Congrés International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois 1-7.

Az 1990. évi madridi, XVII. nemzetközi történész világkongresszusra, Glatz Ferenc szerkesztésében, az MTA Történettudományi Intézetében készült a kiadvány. A korábbi konferenciákra hagyományosan megjelenő hasonló kötetek négy világnyelven megpróbálták egyrészt a külföld számára kijelölni, ill. érzékeltetni a magyar történettudomány szerepét a közép-kelet-európai és a nyugat-európai történetírásban, ill. a magyar társadalmi-politikai-gazdasági fejlődésnek az európaiban elfoglalt helyét, másrészt objektív képet nyújtani ennek a fejlődésnek főbb jellegzetességeiről. „A tradicionális szemlélettel történő szakítás már a „vállalkozás” méreteit illetően is azonnal szembetűnő: a korábbi két, ill. három kötet helyett a magyar történettudományt hét kötet reprezentálja (a hetedik kötet a válogatott bibliográfiát foglalja magában). A madridi köteteket forgatva megállapíthatjuk továbbá, hogy a bennük olvasható tanulmányokat – a szerkesztő elgondolásai alapján – a korábbi kiadványokkal szemben kötetenként tematikailag, s nem kronologikusan csoportosították. A tanulmányoknak tematikai szempontból történő besorolásával a szerkesztő egyrészt a modern nyugat-európai történetszemlélet új eszmeáramlatait, gazdasági-társadalomtörténeti kutatásait, eredményeit, másrészt a madridi kongresszus főbb tárgyköreit, vitatémáit tartotta szem előtt. Ennek az elvnek következetes megvalósításával sikerült olyan tanulmányköteteket összeállítani, melyek szerzői szakítottak a korábbi, a marxista ideológia és a szocialista állampolitika-állameszme által egyértelműen megszokott kutatási-feldolgozási, metodológiai princípiumokkal, elsődlegesen a modern történetírás tudományos eszközeit s szemléletmódját hasznosították, alkalmazták munkáikban. Újszerű szempontként jelentkezett az az igény, hogy a tanulmányok, az előző kötetek cikkeivel ellentétben, jórészt itt kerültek első ízben publikálásra. Ugyancsak az újdonság erejével hatott az is, hogy a szerkesztő elgondolása alapján tágították a szaktudományos kereteket: azaz a korábbinál több teret adtak a gazdaságtörténészek, irodalmárok, társadalomtudósok, néprajzkutatók munkáinak, kutatásainak. Újszerű, hogy az egyes köteteket programadó jellegű és metodológiai szempontokat is előrevetítő szerkesztői előszavak vezetik be. Ezekben a szerkesztő felvázolja az adott probléma, ill. témakör európai tudományos vetületét, felhíva a figyelmet egyúttal a komparatív tudományos analízisek jelentőségére, továbbá kitekintéssel is szolgál.” (Magyar Tudomány, 1998., Czenthe Miklós – Horváth Zsolt – Soós István: Egy „nagyvállalkozás” a történettudományban)

A kötetek:

1. Settlement and Society in Hungary
2. Ethnicity and Society in Hungary
3. Environment and Society in Hungary
4. European Intellectual Trends and Hungary
5. Reformists and Radicals in Hungary
6. The Stalinist Model in Hungary
7. The Selected Bibliography of Hungarian Historical Science 1985 – 1989