Felső Büki Nagy Pálnak a Soprony Vármegyei Köz Gyülésben maga védelmébre tartott Beszédje (kézirat)

„Felsőbüki Nagy Pál (Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
Először 1805-ben jelölték országgyűlési követnek, majd 1807-ben egyhangúlag meg is választották. Nemes tűzzel emelt szót már akkor is a nép terheinek enyhítése és állapota javítása mellett; merészen ostorozta a lefelé dölyfös, felfelé szolgai, önző oligarchiát, az úrbéri visszaéléseket, a fosztogató adórendszert, a tisztviselők zsarnokságát és a megyei nepotizmust. A monarchia terhes és zilált pénzviszonyai bírálásában is úgy kitüntette magát, hogy a következő országgyűlések is jónak látták e tárgyban az általa kijelölt úton járni. Beszédei többnyire rögtönzöttek voltak. Főként a magyar nyelv ügye és a jobbágyság terheinek enyhítése szolgáltak felszólalásinak témájául. A nemzetiséget az alkotmánynál is fontosabbnak tartotta. Az országgyűlés alatt erősebb kifakadásaiért Bécsbe is idézték «ad audiendum verbum regium».
Az 1809. és 1813. évi nemesi felkelésekben szintén részt vett és eközben aranysarkantyús vitéz is lett. De a kormány utasítást adott Eszterházy herceg Sopron megyei főispánnak, hogy követté választatását minden áron meggátolja és így az 1808. és 1812. évi országgyűléseken nem vehetett részt. „Felsőbüki Nagy Pál (Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
Először 1805-ben jelölték országgyűlési követnek, majd 1807-ben egyhangúlag meg is választották. Nemes tűzzel emelt szót már akkor is a nép terheinek enyhítése és állapota javítása mellett; merészen ostorozta a lefelé dölyfös, felfelé szolgai, önző oligarchiát, az úrbéri visszaéléseket, a fosztogató adórendszert, a tisztviselők zsarnokságát és a megyei nepotizmust. A monarchia terhes és zilált pénzviszonyai bírálásában is úgy kitüntette magát, hogy a következő országgyűlések is jónak látták e tárgyban az általa kijelölt úton járni. Beszédei többnyire rögtönzöttek voltak. Főként a magyar nyelv ügye és a jobbágyság terheinek enyhítése szolgáltak felszólalásinak témájául. A nemzetiséget az alkotmánynál is fontosabbnak tartotta. Az országgyűlés alatt erősebb kifakadásaiért Bécsbe is idézték «ad audiendum verbum regium».
Az 1809. és 1813. évi nemesi felkelésekben szintén részt vett és eközben aranysarkantyús vitéz is lett. De a kormány utasítást adott Eszterházy herceg Sopron megyei főispánnak, hogy követté választatását minden áron meggátolja és így az 1808. és 1812. évi országgyűléseken nem vehetett részt.
1825-ben, minden ellenzés dacára, Sopron rendjei őt kiáltották ki országgyűlési követül.” (Wikipédia)”