Hazánk. Nemzetismeret

Mi a haza? Költők és tudósok egyaránt nehezen adják meg erre a kérdésre a feleletet. Pedig a szót mindenki érti, egyértelműnek, határozottnak látszó fogalmat takar. S mégis, ha pontosan meg akarjuk magyarázni, hogy mi a haza, hosszasan körülírjuk, felsoroljuk alkotó elemeit s még így is inkább csak éreztetni tudjuk, mint megértetni. Ha töprengünk rajta, érezzük, hogy mást jelentett ez a szó évszázadokkal ezelőtt, idővel alakult és alakul értelme, s arra is rájövünk, hogy nem egészen ugyanazt jelenti nálunk, mint más népeknél. Időben s térben módosul tehát értelme.
Hazán mindenesetre elsősorban területet, földet értünk. Legtöbbször államterületet, országterületet, tehát politikailag szervezett és meghatározott teret. De nem mindig ilyet. Van hazája a katalánnak, a bretonnak, a lengyelnek, a macedónnak, bár politikailag szervezett külön területe nincs, vagy egyes korokban nincs. A haza ilyen esetekben népterület, nyelvterület. A fogalom tehát nemcsak földet, hanem népet is jelent.
A nép, mely egy bizonyos területet hazájának nevez, lehet származásban, nyelvben egyféle és lehet különböző csoportokra, nemzetiségekre oszló. Magyarország, a magyar haza, hosszú évszázadok óta sokféle népnek, nemzetiségnek közös otthona, hona.