Áldozati szobor

"Madura (Előindia)
Agyagfigura, 55 cm magas (Museum für Völkerkunde, Basel).
Az ábrázolt mineműségű agyagszobrok („Sele”) százszámra állnak Dzariamma vagy Kali istennő egyik templomának tetőzetén, Dladurán kívül. Betegségek esetén, különösen járványok, pl. himlőjárvány alkalmával az azelőtt szokásos emberáldozat helyett használják. (A gyüjtőtől, F. Sarasin doktortól egy példányt, melyet a paptól kapott, egy fanatikus indus erőszakkal visszavett. Az ábrázolt szobrot gerencsértől vásárolták, tehát még nem áldozták fel).
Kali vagy Durga, Shiva felesége, mint minden indus istenség nem más, mint mythikus összefoglalása számos istennek, hősnek és démonnak, különleges attributumokkal, kultuszokkal és mythoskörökkel. Egyes vonásaik a ködös ősidőkbe, az őslakók vallásába nyúlnak vissza, mások pedig a cedáknak természetes istenségek jellemezte korszakába – a a Kr. előtti 3. század közepétől az 1. század feléig. A sok gyökérnek megfelelően igen számos neve van az istenségnek. Kali és Durga a leggyakoribb a Parvati nevezet mellett.
A nagyszámú indus felekezet között elsősorban Bengáliában és Délindiában vannak olyanok, melyek különösen Kalinak, a föld, halál és betegségek istennőjének tiszteletére szentelték magukat. Többek között idetartozik a Shakti-szolgálat is, mely orgiaszeri szertartásairól hírhedt. India déli részein a Kali-kultuszhoz hozzácsatlakozik gyakran a falu-vagy anyaistenség tisztelete is, melyek közül Mariamma a legismertebb. Ezt részint magával Kalival azonosítják, részint egy ennek szolgálatában álló félelmetes fúriával (Mysore). Más indus istenséggel ellentétben Kalinak állatot szoktak áldozni. Korábbi időkben még emberáldozatot is bemutattak. Az ábrázolt agyagfigura is erre a szokásra vall. Nyilvánvalóan az a célja, mint az emberáldozatok esetében is, hogy a betegség okozóját kiengesztelje."

Egyszerű ofszet nyomat.