Betegségdémonok

"Betegségdémonok (Dodanduwa, Délnyugat-Ceylon)
39 cm magas, tarkán színezett, égetetlen agyagszobrocska. Emberalakot ábrázol,
amint leopárdon lovagol; két kezében egy-egy fakard, fején urnaszerű edényt hord,
mely négy kobrafejjel és egy tucat átfúrt boglárral van ékesítve. (Museum für Völkerkunde, Basel).
A ceyloni szingalézek hite szerint rossz tekintettel, beszéddel vagy gondolattal lehet valakit beteggé tenni. Gyakran fölhasználják erre a célra a yakkákat, azaz betegségokozó démonokat, akik azonban embereket is megtámadhatnak anélkül, hogy különösebb okuk volna rá. Ily esetekben a gyógyító kisérleteknek az a céljuk, hogy a démont a beteg elhagyására bírják, valamint bizonyos körülmények között egyidejűleg valamely ellenséges indulatú embernek a hatalmát is megtörjék. Ez vagy az u.n. ördöngös táncok formájában történik, melyeknek során a jakkákat realisztikus módon álarcos személyek jelenítik meg s ördögüzők igézik őket, vagy pedig a betegségdémonok agyagábrázolataival végzett ceremóniák útján igyekeznek hatni rájuk, megkísérelvén őket bűbájjal és áldozattal megengesztelni.
Az ábrázolt szobor igen távoli hagyományokon alapszik, melyek a betegségek keletkezésével foglalkoznak. Az egyik vélemény szerint két yakkáról van szó, egyik emberalakban, másik leopárd képében; a másik föltevés szerint csak egyetlen démonról beszélhetünk, ki Skanda istenség parancsa alatt áll.
A szobrocskát olyankor is használják, mikor nem betegségről van szó, hanem más, valamely ellenséges indulatú személy okozta kártételekről. Az illető először arra kéri az istenséget, büntesse meg a gonosztettest s azután megbíz egy papot, hogy a kártévő személyt varázslattal elpusztítsa. E célból először is a virág- és ételáldozatok közepette felállított szobrot meg kell lelkesfteni. Tizenkét betelpálma-levelet, egy tucat rézpénzt, némi szantálfát; valamint egy fél mérő borsot tesznek a fejdfsz edényszerű részébe, körül a lyukakba 12 fáklyácskát dugnak s meggyújtják. A leopárdnak egy vörös virágot tesznek a szájába s szemeit fekete festékkel illetik. Ezután a pap néhány órás megszakítással háromszor fohászkodik az istenséghez s egyidejűleg bűvöli a most már a figurában rejlő yakkát. Közben a segédek mimikus táncot járnak, régi hagyományos verseket szavalnak a kivált a betegségdémonok származásának történetét adják elő. Az egész szertartás éjnek idején megy végbe. Hajnal hasadtán a pap egy kövön vagy valami tó vizében darabokra töri az ábrázolatot. Ennek célja a yakka fölizgatása és hajlandóvá tétele arra, hogy minden kívánságot nyomban teljesftsen, tehát p. o. a betegből kiszálljon, sőt aztán éppen azt az embert szállja meg, vagy más módon bántsa, aki végső fokon a betegséget okozta. A faragott képek tehát mind gyógyításra, mind megbetegítésre használhatók.
Dr. P. Wirz, a gyüjtő szerint az ábrázolt darab bűbájos szertartásra volt szánva, de ismeretlen okból nem használták. Így maradt meg ép állapotában."

Egyszerű ofszet nyomat.