Az anyagvizsgálat fejlődésének kezdetén majdnem minden vizsgálati eljárás csak a vizsgált darab elroncsolásával volt végrehajtható. Ebből szükségképpen következett az is, hogy a vizsgálatokat nem magán a kész darabon, vagy a teljes szállítmányon, hanem csak néhány külön erre a célra kivett próbatesten lehetett végrehajtani.
A különböző eljárásokkal készített gyártmányokról az ilyen vizsgálati módszerek nem nyújtanak mindig megnyugtató eredményeket. Olyan gyártási eljárásoknál, mely a statisztikai adatok szerint egynemű (homogén) anyagot eredményeznek, néhány kísérlet alapján igen nagy valószínűséggel lehet a kísérlet eredményét a meg nem vizsgálat darabokra, vagy részekre is általánosítani. Megfordítva azonban, különnemű anyagok esetében, néhány kísérlet eredménye a teljes anyagmennyiségre egyáltalában nem általánosítható...