Az emberi elme fejlődésében három olyan fő fokozat van, amelyek mindegyike az előzővel szemben óriási haladást jelent: a beszéd, az írás és a nyomtatás. A beszéd, az írás és a nyomtatás tette lehetővé a gondolatközlést, amely alapja a kultúra megteremtésének és annak fejlesztésének. Az élő szó ugyan legtökéletesebb formája a gondolatközlésnek, de egyszersmind a legkorlátozottabb is a gondolathűség és tartósság szempontjából. Szájról-szájra, nemzedékről-nemzedékre tovább adott események mind jobban és jobban veszítenek eredeti jellegzetességükből, míg végre teljesen elvesznek.
A második fokot már a legrégibb őskorában érte el az emberiség. Egyes népek, gyakran teljesen függetlenül egymástól, találtak ki írásrendszereket, amelyek a földön való elterjedésük közben sok változáson mentek át.
Hogy az írás megszülethessék, kellett, hogy az emberiségben feltámadjon a vágy azoknak a szűk korlátoknak a legyőzésére, amelyet részére a tér és az idő húztak meg. Valami nagy eseménynek kellett történnie, amit érdemesnek tartottak, hogy azt látható jegyekkel lerögzítve a távolállókkal is közölhessék.
TÖRTÉNELEM / Művelődéstörténet kategória termékei
Kertész Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon
Kiadás:
Budapest, 1941
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
300 p., ill.
Kötésmód:
papír