Popper Leó: Esszék és kritikák

"A te elméletednek rám nézve az a döntő jelentősége, hogy először mondta ki konkrétan és határozottan, amit én mindig éreztem: ezt az egészen új aktivitását a művészetnek. Ezzel eljuthatunk a formához... Tudom: az enyém ez az út. De azt is tudom: tenélküled sokáig, talán sohasem láttam volna azt. Itt érzem magamnak a sorsszerűt abban, hogy veled találkoztam, itt érzem úgy, hogy - ne nevess ki érte - a te tanítványod vagyok" - írta Lukács György 1910-ben, egy Popper Leóhoz küldött levelében. Majd halála után, róla írott nekrológjában így méltatta Popper jelentőségét: "A forma a létezés végső és legerősebb valósága. Popper Leó - terjedelmét tekintve kicsiny - életműve formavíziójának ereje következtében magasan fölötte áll empirikusan adott élete minden lehetőségének; felemelkedik egy olyan életbe minden lehetőségének; felemelkedik egy olyan életbe, amilyennek "lenni kellene", és ott hazára talál; mindaz, amit írt, tele van erővel, szépséggel, gazdagsággal és ügyességgel, a bőségből született, és a bőség nemes öntudata uralja. Életének gyötrelmes értelmetlenségéből és töredékességéből egyetlen árnyék se vetődik erre a ragyogásra."

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.