A magyarság néprajza I-IV. kötet

A magyar népi kultúra első tudományos összefoglalása. Négy kötetben jelent meg, első kiadása 193337-ben, a második és harmadik 194143-ban. Az első kötetben találhatók a táplálkozás, építkezés-település, bútorzat, mesterkedés és viselet fejezetei. A második kötet a gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, vadászat, állattartás, földművelés, teherhordás, közlekedés, jeladás), a díszítőművészet és a hagyomány tárgyai c. fejezeteket tartalmazza. Szerzői Györffy István és Viski Károly. A harmadik kötetben olvashatók a népdalról, a népi epikáról, az anekdotáról, a mondáról, a meséről, a drámai hagyományokról, az oktató és alkalmi hagyományokról, a stílusról és a nyelvjárásokról szóló fejezetek. Szerzői Viski Károly, Solymossy Sándor, György Lajos, Berze Nagy János, Szendrey Zsigmond, Tolnai Vilmos, Zlinszky Aladár, Horger Antal. Végül a negyedik kötetben találhatók a zenéről, a táncról, a szokásokról, a hitvilágról, a játékról és a vallási néprajzról Kodály Zoltán, Lajtha László, Gönyey Sándor, Szendrey Zsigmond, Solymossy Sándor, N. Bartha Károly és Schwartz Elemér által írt fejezetek. A magyarság néprajzának alapötlete Viski Károlytól származott. Elsőként írt észt nyelven megjelentetett összegező tanulmányt a magyar népi kultúráról (Ungari vaspärane Kultuur, H. n., 1926), és más nyelveken a magyar népművészetről összefoglalókat. Viski Károly készítette el A magyarság néprajza előzetes tervét. A magyarság néprajzának első kiadása sajtó alá rendezőként Czakó Elemért, a Néprajzi Társaság akkori elnökét, az Egyetemi Nyomda ig.-ját, magas beosztású min.-i tisztviselőt tüntette fel, a valóságos szerkesztői és lektori munkát azonban Viski végezte.