Alfred von Kremer: A régi arabok családi élete

Alig lehet biztosabb mértéke valamely nemzet erkölcsiségének, mint a nők helyzete, és hivatása, melyet a házi és családi életben elfoglalnak. Ha a nő teljesen szabad akarattal bír, s nem lealázva, hanem férje oldala mellett foglal helyet; ha nem csupán gyermekek anyja, hanem a háztartás úrnője, nem a férj első szolgálója, hanem egyszersmind életpárja és leghűbb barátnője, – csak akkor mondható: hogy ahol a két nem közötti viszony ily módon van kifejlődve, ott a nemzet valóban magas műveltséggel bír. Ezen állítás igazságát egyetlen nép története sem mutatja hívebben, mint az arab civilisatio fejlődési folyama.
Az arab népélet virágzó korában a nő egyenjogú, s nem gyéren még lovagi tiszteletnek is méltó tárgya vala. Azonban minél mélyebbre sülyedt politikai élete a társadalmi állapotokkal együtt: annál jobban látszott a hárem-gazdálkodás elerőtlenítő hatása. A szabad, bátor és elhatározásaiban önálló nőnek magasztos képe lassankint eltűnik, – s az érzéki gyönyörök mindenféle nemével hivalkodó hárem szép foglyai bábszerepükben tulajdon méltóságukat elfeledik, el még a nő legszebb diszét is: a szeméremszerű nemes büszkeséget. A mostani arab nő szép, de közönségesen műveletlen; erényes, de nem mindig önérzetből. Mennyire más vala az izlam első századaiban!