Falvay Károly: Boldogasszony. A női szerep a magyar hitvilág tükrében

Néprajzi tartalmú pedagógiai kötetek és számos tudományos tanulmány után Falvay Károly, nyolcvanadik évéhez közeledve, nagyszabású összefoglaló munkával jelentkezik. Ebben a kötetben a magyar hagyományokban jelenlévő teremtő női szerepkör és tulajdonságok ezredéveket átfogó nyelvi és világképi sajátosságait járja körül. Megjelennek istenasszonyaink: a Nagyboldogasszony és leánya a Kisasszony. E könyv alapgondolata nyelvi fogalmaink, énekes gyermekjátékok, apokrif imák, valamint lakodalmi és temetési szertartásaink szellemi tartalmának összefüggéseit kereső kutatásából született meg. Értelmezhetővé vált az énekes leányjátékaink és a Boldogasszony kapcsolata, vele felértékelődött a női szerepkör földi létezést meghatározó hangsúlya. A női test híd, kapu, rév tulajdonsága magyarázatot szolgáltat a más európai nyelvekben nem ismert menny és föld fogalmak szimbolikus sötétségének egységére. Érthetővé válik az örökkévalóság időtlensége és a földi létezés időhöz kötöttsége közötti női kapcsolat, a nő mennyei és földi szerepköre.
"A természetfeletti tulajdonságokkal bíró asszonyt a magyar nyelv különösen szép szóval Boldogasszonynak nevezi, összefüggésben az Istenszülő asszonnyal, a termékenység szimbólumával, a nők védelmezőjével, a természetközeli nővel. Falvay Károly erről a sokszínűségről ad képet hatalmas forrásismeret alapján, új forrásértelmezéssel, egyedi interpretálással.