Donáth Tibor: Anatómiai nevek. Anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia

„Donáth Tibor anatómiai értelmező szótára évek óta nyújt jelentős segítséget nemcsak a hazai tudományos érdeklődésű olvasóközönségnek, de német (1960), orosz (1964) és angol (1969) nyelvű kiadásai a nemzetközi közvéleményben is igen kedvező fogadtatásra találtak. A mű széles körű elterjedését elsősorban az magyarázza, hogy az anatómiai elnevezések az elmúlt évszázadban rendkívül gyorsan változtak. A régi tradicionális és szerzői nevek szinte áttekinthetetlen – és a nemzetek prioritási igényeitől erősen befolyásolt – sokaságával terhelt anatómiai elnevezéseket először a bázeli NOMINA ANATOMICA (1895) foglalta össze modern és nemzetközileg elfogadott nomenclaturában, amelyet a jénai (1935) csak helyileg elfogadott és túlzó nyelvi purizmusoktól színezett, majd a párizsi (1955), hamarosan újabb revízióra (New York, 1960; Wiesbaden, 1965) szoruló, jelenleg érvényes nomenclatura követett. A hivatalos nomenclatura ügye előreláthatólag ezen sem jutott nyugvópontra, mert a mai tendencia egységes anatómiai – szövettani – fejlődéstani nomenclatura kialakítására irányul, ami az aránylag megalapozottabb fogalomkincsű anatómiát gyors, fejlődésben levő, tehát gyorsan változó fogalmakkal és értelmezésekkel operáló tudományágazatokkal kapcsolja össze. Donáth Tibor műve gondos szelekcióval és helyes kritikával magyarázza és identifikálja egymáshoz viszonyítva a szélesebb értelemben felfogott anatómia lényeges fogalmait és azok történelmi változásait.” Szentágothai János előszavából