Péchy Blanka: Beszélni nehéz!

Harminchat évvel ezelőtt, 1974-ben jelent meg e könyv első kiadásban, s azonnal nagy figyelmet keltett mind a nagyközönség, mind a szakemberek körében. Bárczi Géza, a 20. század egyik legjelentősebb hazai nyelvésze írta: „Péchy Blanka könyve... nem engedi a figyelmet ellankadni, és szinte észrevétlenül lopja bele az olvasó tudatába, hogy tárgya fontos, érdekes, érdemes vele foglalkozni, mert a művelt embernek legjellemzőbb vonásával, a beszédjével foglalkozik... elmondja, saját maga hogyan ébredt rá a kérdés fontosságára... rámutat a beszéd szépségéért folytatott küzdelem nehézségeire... úgy ítéli, hogy érthető, ha a nyelvészek, nyelvművelők sokáig... a nyelv anyagában, szerkezetében érvényesülő törvényszerűségek kutatásával foglalkoztak... Mennyivel inkább lép így előtérbe a beszéd ma, amikor a rádió meg a tévé által a közlések túlnyomó része élőszóban éri el a befogadót... Péchy Blanka a helyes beszéd értelmi követelményeivel foglalkozik; annak a törvényeit, szabályait kereste évtizedeken át... Kívánatos, hogy... könyve megérdemelt sikerrel találkozzék, és sokak lelkiismeretét fölébresztve hozzájáruljon a kulturált magyar beszéd igényeinek megnöveléséhez...”
A helyes magyar beszéd szenvedélyes harcosának, egy azóta is létező rádiósorozat megálmodójának és egykori munkatársának a könyve, amikor napvilágra került, nyelvészek egy egész csoportját is megnyilatkozásra késztette. Így a mostani kiadás e tanácskozás szövegét, továbbá egy Fónagy Ivánnal közösen készített és a hanglejtéssel foglalkozó tanulmányt is tartalmaz, emlékezések és egy értékelő tanulmány Elekfi László tollából zárja a kötetet.