Az egyes nyelvek és nyelvcsaládok vizsgálata a nyelvtudomány egy-egy ágát alkotja; gyakran ezeket is egyenként tudománynak nevezzük, magyar vagy orosz, finnugor vagy indogermán nyelvtudományról beszélünk.
Ezek a tudományok azonban egy bizonyos tekintetben összességükben is hiányosak, kiegészítésre szorulnak. Vannak ugyanis fogalmak, amelyek lényeges szerepet játszanak mindegyikben, de amelyeket egyik sem számít a maga tárgyköréhez, egyik sem tesz, nem is tehet vizsgálat tárgyává. Ilyen fogalmak pl. jel és jelentés, szó és mondat, nyelvtani szerkezet és nyelvtani szabály; ilyen magának a nyelvnek a fogalma. A magyar nyelvtudomány vizsgálja, egyebek között, az egyes főnévi vagy igei alakok jelentését a mai magyar nyelvben; de azt már - joggal - nem tekinti a maga feladatának, hogy - tisztázza a jelentés természetének és fajtálnak, a jelentések tudományos leírá- sának, jel és jelentés viszonyának kérdését átalában.