Hálózatkutatás. Hálózatok a nyelvben

A strukturalizmus fellépése óta látszólag közhely a nyelvtudományban, hogy a nyelv jelek rendszere, hálózata. E tézis közhely mivolta azért látszólagos, mert a nyelvet tanult forma - jelentés párok (elemi és összetett jelek) hálózataként felfogó megközelítés csak az egyike a számos létező grammatikaelméleti irányzatnak. Ugyanakkor a hálózatos leírás igénye számos területen megmutatkozik, például a mentális lexikon kutatásában, a Bybee-féle fonológiában és morfológiában, a szemantikában és a mondattanban. A nyelvi hálózatok elemzésére megtermékenyítőleg hatott továbbá a hálózatkutatás interdiszciplináris kutatási programja is, amely társadalmi, kulturális, nyelvi és természettudományi jelenségeken vizsgálja a hálózatok szerkezetének és működésének sajátosságait, tárgytudományokon átívelő párhuzamosságait.

Kötetünkben a hálózatkutatásba sorolható szemiotikai, kommunikáció- és grammatikaelméleti, korpusznyelvészeti, szociolingvisztikai, névtani és nyelvpedagógiai jellegű tanulmányok olvashatók.