„Ez a tanulmány tulajdonkép székfoglaló értekezése a szerzőnek s még a laikus is sok érdekes dolgot találhat benne. Megtudjuk többek közt, hogy a közép-ázsai törökök egyik ága már Kr. előtti II. században saját irással élt, az V. században pedig virágzó, gazdag irodalommal dicsekedett, sőt országukban a magyarok bejövetele idején már nyilvános könyvtárak is voltak.
Később a világhódító Timur-Lenk is rendes udvari historikust tartott s nagy barátja volt az irodalomnak. Az ó-török feliratokban sok magyar szóra ismerhetünk, pl. a 732-ben meghalt Kül-Tegin török fejedelem sírfelirásán ily szavak is vannak: apa, mely magyarul is ép úgy van, erdem = érdem, ecsü = ős (a halotti beszédben: ise), ecsüm-apam = ős-apám, kök = kék, öd = idő, üdő, bator = bátor, stb.
Nagyon érdekes, hogy a hires egyiptomi mamelukok ép olyan kunok voltak, mint a mi magyar kun-törökjeink. A XIII. században ugyanis a mongolok igen sok török (kun) foglyot adtak el az egyiptomi szultánoknak, akik ezeket seregükbe sorozták, vagy testőrökké tették.
E mameluknak nevezett testőrök azonban csakhamar elhatalmasodtak, megbuktatták a régi dinasztiát, s maguk közül emeltek szultánokat nem csak Egyiptomban, hanem Sziriában is, kun-török nyelvük pedig a közigazgatás hivatalos nyelvévé lett.”
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Nyelvészet kategória termékei
Thúry József: Török nyelvemlékek a XIV. század végéig
Kiadás:
1903
Kiadó:
Kategóriák:
Terjedelem:
52 p.
Kötésmód:
fűzött
tartalom:
leírás:
A borító ázott, foltos.
Érvénytelen könyvtári bélyegzőkkel.