Kosár
Eltérően az eddig megjelent spanyol nyelvtanoktól, jelen tankönyvemben nem az irodalmi kasztíliai, hanem a gyakorlati életben inkább szükséges délamerikai kiejtést vettem alapul és következetesen mellőztem a Dél-Amerikában majdnem ismeretlen és csak Spanyolországban használatos szavakat is.
Egyhangúnak, unalmasnak és kevéssé célravezetőnek tartom, hogy a tanuló leckékként bizonyos mennyiségű spanyol szót „bemagoljon”. Aki a leckében előforduló spanyolnyelvű gyakorlatokat és beszélgetéseket többszöri hangos olvasás által annyira megtanulta, hogy azokat folyékonyan el tudja mondani, az nemcsak hogy az azokban előforduló szavakat sokkal kevesebb fáradsággal tanulta meg, de tudni fogja azokat alkalmazni és a különféle formákra átalakítani is, sőt egészen észrevétlenül megszerzi az önálló mondat alkotásához oly nagyon szükséges gyakorlatot és „beleéli” magát a szóról-szóra való fordítás által soha meg nem tanulható és pontosan vissza nem adható spanyol, illetve délamerikai nyelvi sajátságokba.
A nyelvtani részt a legszükségesebbre redukáltam és a magyar nyelvből vett példák segélyével azoknak is megérthetővé igyekeztem tenni, akik nyelvtani előismeretekkel nem rendelkeznek.
Tekintettel arra, hogy a Dél-Amerikában lakó tanulónak spanyol konverzációra mindig van alkalma, hogy úton-útfélen hall spanyol beszédet és olvashat spanyol szöveget és hogy inkább az összehasonlító magyarázatokra és a nyelvtani szabályok illusztrálására van szüksége, merem remélni, hogy e szerény művemmel nemcsak az újonnan érkezetteknek, hanem már a haladó tanulóknak is egy nélkülözhetetlen segédkönyvet adok a kezébe.
Spiré Sándor
