Berki Feriz: Újgörög társalgási zsebkönyv

Az újgörög nyelv az ógörögből fejlődött ki, tehát aki valaha ógörögöt tanult, és elsajátítja az újgörög kiejtést, aránylag kevés fáradsággal tanulhatja meg a mai görögök nyelvét. Ez elsősorban a szókincsre vonatkozik, és csak másodsorban a nyelvtanra.
Könnyebbséget jelent továbbá az újgörög nyelv tanulásában az, hogy számos görög szó közismert a nemzetközi technikai, orvosi, irodalmi, művészettörténeti és egyéb terminológiából. Nem kevésbé könnyítik meg az újgörög nyelv tanulását az abban meghonosodott elsősorban latin, olasz és francia idegen jövevényszavak. (Megjegyezzük azonban, hogy – ellentétben a közhiedelemmel – szláv jövevényszó az újgörög nyelvben csak elenyészően kevés akad; a szláv nyelvek ismerete tehát semmiféle gyakorlati segítséget nem nyújt az újgörög nyelv elsajátításához.)
Fel kell hívnunk a figyelmet egy jellegzetesen görög nyelvtörténeti fejleményre, a kétnyelvűség (dhighlosszia) állapotára, amely már mintegy két évezred óta áll fenn, és amely nemcsak az újgörögül tanulóknak, hanem maguknak a görögöknek is sok nehézséget és bosszúságot okoz. Ugyanis az a nyelv, amelyet a mai görögök a mindennapi érintkezésben használnak, s amely egyben a szépirodalom nyelve is, merőben különbözik attól a többé-kevésbé régies nyelvezettől, amely pl. a tudományos értekezésekben és hivatalos szövegekben olvasható, illetve a rádió hírszolgálatában, közleményeiben, meteorológiai jelentéseiben hallható. A kettő közti szakadékot az újságírás, a zsurnalisztika nyelve hidalja át, amely egyre inkább terjed a városi lakosság mindennapi beszédében is.
Könyvünkben főképpen a köznyelvi formákat (dhimotiki) tartottuk szem előtt, figyelembe vettük azonban az újságírásból átvett nyelvi fordulatokat is. Ahol szükségesnek mutatkozott, feltüntettük a „hivatalos” nyelv (katharevusza) egyes szavait és kifejezéseit is, s azokat csillaggal (*) jelöltük meg.
A nőnemű és semleges nemű nyelvtani alakokat a hímnemű formák után zárójelben közöljük.
Tekintettel arra, hogy a könyv elsősorban a Görögországba utazó magyar turisták számára készült, tartalmát a görögországi adottságoknak megfelelően állítottuk össze, mellőzve az olyan témákat, amelyek ott a köznapi beszélgetések során vagy igen ritkán, vagy egyáltalán nem fordulhatnak elő.