Elfelejtett álom. Mai szibériai kisregények

Szibériát még mindig titokzatos, távoli világnak érezzük, tudjuk pedig, hogy lökhajtásos repülőgépeken száguldó korunkban már régen nem „a világ vége”, nem száműzöttek bejárhatatlan földje, hanem lendületesen fejlődő, szinte kimeríthetetlenül gazdag óriási országrész. Ezzel egyidejűleg múltjával, jelenével, no meg a jövőjével – nagyon bonyolult világ. Ezt tükrözik kötetünk írásai is. Egyik a szibériai tajga legmélyére visz el, szinte érezzük a napsütötte cirbolyafenyő illatát; a másikban egy városépítés örömének és kínjának lehetünk tanúi; a harmadikban pedig, a mocsár mélyén, századokkal ezelőtti normák szerint élő óhitű közösségre bukkanunk, melynek konok öregjei még gyilkosság árán is meg akarják akadályozni, hogy a kis település lakói a mába lépjenek.