Az antiszemitizmus történeti formái a cári birodalomban és a Szovjetúnió területein

A kötetet a holokauszt szélesebb értelemben vett történetének szenteltük, amely a jelenség előtörténetét is magában foglalja egy olyan történelmi régióban, amely sohasem állt a történésztársadalom figyelmének középpontjában. A tanulmányok alapját azok az előadások képezték, amelyeket szerzőink az ELTE BTK Ruszisztikai Központja és Kelet-Európa Története Tanszéke által rendezett 2014. májusi konferencián tartottak meg. A szerteágazó témakör megközelítései jól demonstrálják, hogy a holokauszt egyszerre világ-, regionális és nemzeti történet is. A holokauszt messze nem csak német történet. Ha csupán a holokauszt történetének kamenyec-podolszki, szégyenteljes módon néhány szerző által „idegenrendészeti eseménynek” nevezett epizódjára utalunk, körvonalazódik annak magyar, német, ukrán, lengyel háttere. Jól érzékelhető, hogy a holokauszt gyakorlati megvalósulása a náci Németország Szovjetunió elleni támadásával vette kezdetét. Az európai antiszemitizmus hagyománya a maga keresztény gyökereivel, a 20. század eleji oroszországi pogromok, az I. világháború, az oroszországi polgárháború mind hozzájárult az előfeltételek kialakulásához. De sokféle távoli és közeli eseménysor, mindenekelőtt a német nácizmus felemelkedése kellett ahhoz, hogy eljusson az emberiség története a náci népirtásig a Szovjetunió elfoglalt területein és egész Európában. Noha az antiszemitizmus különböző történeti formái nélkül nem érthető a holokauszt története, el kell utasítani az olyan hamis történeti megközelítéseket, amelyek az antiszemitizmus minden formáját azonosként kezelik annak érdekében, hogy a sztálini és hitleri rendszer azonosságát deklarálhassák Az a cél is szerepet játszik ebben, hogy eltüntessék á hóhér és az áldozat közötti különbséget. Kitűnő szerzőink gondoskodnak arról, hogy új és lényegbe vágó tudományos információkhoz jusson a szűkebb szakma és a szélesebb nyilvánosság is.