René Fülöp-Miller: Rasputin a szent ördög. Az orosz csodatevők és a nők

„A szent ördög” volt a címe annak a Rasputint gyalázó röpiratnak, mely félelmetes ellenfelének, Iliodor szerzetesnek tolla alól került ki. Ennek a röpiratnak vádjai és állításai alakították ki nagyrészt azt a hamis torzképet, mely Rasputint ravasz sarlatánnak, de sőt a régi Oroszbirodalom pusztulásában főbűnösnek tünteti fel.
Ez a kép, melyet az ellenfél tehetetlen gyűlölete formált, a Rasputin-ábrázolás mintaképe lett és így ment át a köztudatba. A forradalom hullámai között ennek a képnek tárgyilagos helyesbítése sokáig meghiusult, mert a napi szükség szerint igazodó forradalmi frázis nem sokat törődött az igazsággal, hanem csakis a politikai harcban hatásos eszközöket kereste. Erre a célra pedig alig találhatott megfelelőbb történelmi portrét, mint Rasputinét, amely mindennél alkalmasabbnak látszott, hogy a régi uralkodó rendszernek és képviselőinek összes hibáit feltárja.
A forradalmi Oroszország számára a cárizmus sok tekintetben túlhaladott és éppen azért kárhozatos rendszere ellen vívott harcában, ha nem is indokoltnak, de menthetőnek látszott egyes személyiségeknek az eltorzítása; azonban Rasputin alakját minden alapos indítóok nélkül, a polgári botrány- és szenzációéhség is birtokába vette és maga is hozzájárult ahhoz, hogy egy emberformájú ördög éppen annyira hazug, mint a maga banális fekete-fehér technikájában, színtelen képét kialakítsa.

Borítója viseltes, a gerincén hasadás ragasztószalaggal erősítve.

Belül ázott, foltos. Címlapjáról a könyvtári pecsét a papírral együtt kiradírozva.