„Van-e számottevő befolyása az orvosnak a tuberkulózis morbiditásra és mortalitásra? A tuberkulózis epidemiológiáját nagy törvényszerűségek jellemzik. A betegség gyakoriságára. lefolyására történelmi erők, gazdasági, szociális átalakulások gyakorolnak befolyást. Mi lehet az orvosi tudománynak és tevékenységnek szerepe ezek között?
A mai kulturális élettől elzárt területeken a tuberkulózis aránylag ritka betegség. Aki áldozatává válik, az többnyire akut formájában, általános miliáris-tuberkulózisban hal meg. A kultúrával járó élénk közlekedés, embereknek nagy központokban való összegyűlése köztük az érintkezést óriásilag megsokszorozza. A fertőző tuberkulózisban szenvedő beteg köztük szétszórja a betegség csiráját. Fertőz lakást, hivatalt, mühelyt, iskolát, szórakozási helyeket, közlekedési eszközöket. A család lakásának ajtaja megnyílik idegenek előtt. Körébe lépnek mint lakótársak, alkalmazottak, jóbarátok. A falu a fertőzött várossal éríetkezésbe jut és az érintkezés után a tuberkulózis megtalálja útját a parasztházba is. E folyamat végső eredményeként nem éri el felnőtt korát tuberkulózis-fertőzés nélkül senki sem, aki forgatagába jut.”
Erzsébet királyné és Weiss Manfréd alap. sanatoriumban tartott tuberkulózis-továbbképző- tanfolyam előadásainak I. sorozata. 1925 október 12-18.