A gyermeklélektan a lélektan tudományának része. A gyermek sajátos lelki jelenségeivel és a lelki fejlődés törvényszerűségeivel foglalkozik. A gyermeklélektan fő kutatási területe az egyes életkorok jellegzetességeinek a vizsgálata. A gyermeklélektan az általános lélektanhoz hasonlóan keresi azokat a jellemző jegyeket, melyek általános érvénnyel alkalmazhatók minden egyedre, és amelyek a sajátos gyermeki lelkivilág megismeréséhez vezetnek. A gyermeklélektan a gyermekkor folyamán foglalkozik az egyénnel. Ilyen nagy időt felölelő szakaszra azonban általános érvényű változatlan megfogalmazások alig használhatóak. A gyermeklélektannak éppen ezért kapcsolata van a fejlődéslélektannal, annak mintegy része a differenciális lélektannal és az összehasonlító állatlélektannal is.
A fejlődéslélektan az egyénnel nemcsak születéstől felnőtté válásig foglalkozik, hanem a fogamzástól, a méhenbelüli élettől kezdve a gyermek- és ifjukoron, majd a felnőttkoron át az öregkort is vizsgálat tárgyává teszi.