Szenes Andrea: Igen. Élmények és töprengések Carl Rogers személyközpontú pszichológiájáról

"Ami a legszemélyesebb, az a legáltalánosabb" - írja Rogers. Nekem mindmáig ez a legfontosabb mondata. Mindig előveszem s mormolom magamnak, ha valahol pszichológusként vagy magánemberként nem merem elmondani, amit igazán gondolok, mert félek, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Vagy ha azon kapom magam, hogy nehéz helyzeteim megoldását úgy keresem: mit szoktak mások ilyenkor csinálni. És ha vezetőként ülök egy önismereti csoport közepén, és nem mondom ki a saját érzéseimet, hanem ehelyett okosan összefoglalom a csoportdinamikai történéseket. Vagy ha egyszerűen úgy érzem, hogy érzéseim nem a valóságnak alkotói, hanem elszenvedői. Remélem, azt a kedves olvasómat, aki ezekig a sorokig még eljutott, sikerült felcsigáznom annyira, hogy rákérdezzen: "Mi a fene ez a személyi központú megközelítés?" Hát akkor nézzük!"