Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén

Az i. e. XIII. sz. végétől komor és baljós felhők gyülekeztek a Mediterrán-medence kék egén, aggasztó bajokat sújtottak korábban erősnek és megingathatatlannak vélt birodalmakat. Természeti csapások, gazdasági válság, véres háborúk fenyegettek, jól szervezett központi hatalmak omlottak össze, legyőzhetetlennek hitt hadseregek váltak semmivé. A paloták urai elmenekültek, gazdag kereskedővárosok váltak fosztogatók áldozataivá, a szántóföldek termését felperzselték, a jószágot elhajtották. Mivel pedig a hatalom alapját képező katonaság vagy felbomlott, vagy éppen akkor távoli területeken vívott háborúkban vett részt, mindenütt szabadon garázdálkodtak a rablóbandák, vállalkozó kedvű zsoldosok gyilkoltak, raboltak, pusztítottak, hiszen már nem mellett félniük a terület urainak megtorlásától.
A trójai háború korában vagyunk, amikor az egyesült hellén hadak végső, kétségbeesett erőfeszítéssel próbálták megakadályozni a gazdasági összeomlást; tervbe vették Trója lerombolását, hogy így utat nyissanak az Észak felé irányuló szabad kereskedelem számára. A bajok persze nem csupán a görög világot sújtották, hanem a környező országokat is. Nem tudott az újabb vésznek ellenállni, és elbukott a vazallusai lázongását addig sikerrel elnyomó Hettita Birodalom, s vele együtt sok kisázsiai városállam is.