Walter Tibor: A repülő ember

Repülő ember a XX. század embertípusa, a repülés a század legcsodálatosabb vívmánya, leggyorsabb közlekedési módja s - amint napjainkban látjuk - egyben a legveszedelmesebb fegyver is a jó hadvezér kezében. A repülés a fiataloké éppenúgy, mint a serdültebbeké, örömeiben osztozik ifjú és vén, szépségeit mindenki élvezi. Háborúban azonban veszedelmeinek, rombolásainak, pusztításainak mindnyájan ki vagyunk téve. A repülő embert ott látjuk gyermekkorában a hegyek lankás oldalán, amint magaépítette apró kis repülőmodelleket ereget, társaival nemes versenyre kél az elsőbbségért, a jobb eredmények eléréséért. Később már a szelek szárnyán száguld s eddig elképzelhetetlen nagy távolságokat repül be. S mindezt motor nélkül. A repülő ember nem pihen. Mind többet és többet akar. Az elérhetetlennek látszó sebességek és magasságok hívják, csábítják, vonzzák. A veszedelmeket megveti, a félelmet nem ismeri. Megépíti sport- és sebességi és kereskedelmi gépeit, nagyteljesítményű motorokat tervez, gépeihez fegyvert kovácsol és veszedelmes tűzerejű acélmadarak látnak napvilágot. A modern kor száguldó légihuszárjait, harci repülőit a bátorság és elszántság bajnokait a mindent felülmúló hazaszeretet fűti. Modern Ikaruszok ereszkednek az acélmadarakról ejtőernyővel az ellenség háta mögé s "Győzelem vagy halál" a jelszavuk. S ha úgy rendeltetett, büszkén és bátran áldozzák életüket a Hazáért.