Lope de Vega: Gyilkos falu

Lope De Vega drámája valós történelmi eseményeken alapszik, de a teljes cselekményt szinte lehetetlen pár mondatban összefoglalni.
A falusiakat személyes tulajdonnak tekintő (pl. erőszakkal szerezné meg a bíró lányát) zsarnok nagyúr ellen törve általános viadalban megölik őt és a szolgáját. A királynak kötelessége lenne igazságot szolgáltatni a gyilkossal szemben. A nép megfogadja, hogy bármit is kérdeznek, mindenki azt vallja, akár a kínpadon is, hogy a komturt Fuente Ovejuna ölte meg.
A falu népe a szolidaritás olyan magasságáig emelkedik, ahogy színpadon se azelőtt, se azóta nem ábrázolták. A gyengéden rajzolt szerelmesek is elhalványodnak a közösség mögött. Itt emelkedik a dráma hősévé maga a nép. A végső képben a király elé kerül a különös ügy. Az is kiderül, hogy a falu népe a komtur megölése után azonnal a király mellé állt, és kitette címerét. Mire a király azzal a bölcs fordulattal, hogy mivel a gyilkos személye nem található, megbocsájt a falunak, és közvetlen királyi fennhatóság alá rendeli Fuente Ovejunát. Vagyis a nép jogilag is megszabadult a földesúri uralomtól.
A gyorsan pergő jelenetek hangulata erőteljesen váltakozó, tragikus feszültségből néha egyenesen bohózatos vidámságba csap át, onnét megint komoly hangvételbe és így tovább. Lope de Vega tudatosan keveri az ellentétes hangulatokat, hogy így ábrázolja az élet teljességét, az életet, amely nem vidám vagy szomorú, hanem vidám és szomorú.
Témája a kor objektív főtémája volt. A nép a helyi földesúri hatalmaskodás ellen a királyt várja segítségül, a királynak érdeke, hogy hatalmának növelése érdekében a nép oldalán álljon a földesúr ellenében, s ez a helyzet elősegíti a nép egy részének polgárosodását.