Enyedi Sándor: Déryné erdélyi színpadokon

A magyar vándorszínészet legendás alakja, Déryné Széppataki Róza 1823 decemberében lépett fel először Kolozsvárt a Farkas utcai kőszínházban, amikor is: "a nézők száma fejülmúlta az ezen játékszín első kinyittatásakorit, és sokaknak be nem férhetvén, szomorúan kelle onnan visszatérniek". Bár szerződése hat hétre szól, három és fél évig, 1827 májusáig marad Kolozsváron. Az ezutáni években is gyakran tagja a társulatnak, sőt az 1840-41-es évadban igazgatója is. "A színészet krónikájának első nyilvános színi asszonykormánya" az ő nevéhez és ehhez a színházhoz fűződik. Déryné pályájának utolsó szakaszában, 1840-1846 között, majdnem kizárólag Erdélyben játszik. Csaknem minden nagyobb erdélyi városban vendégszerepel. Marosvásárhely, Brassó, Nagyvárad. Nagyszeben, Temesvár, Arad, Pécska, Máramarossziget, Nagybánya, Dés, Szamosújvár, Torda, Nagyenyed, Zalatna, Abrudbánya, Csernáton, Kézdivásárhely és Székelyndvarhely közönségének kedvence. Enyedi Sándor - Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792-1821 című sikeres mű szerzője bőven merít Déryné öregkori Emlékezéseiből, a korabeli színibírálatokból, jeles színészek, Egressy Gábor, Prielle Kornélia, Szilágyi Pál visszaemlékezéseiből, neves írók, Vörösmarty, Bajza József Déryné alakításairól szóló kritikáiból és Gyulai Lajos, Wass Pál, Barabás Miklós naplóiból. A könyv lapjairól elénk lépnek a kor ünnepelt színészei: Feleky Miklós, Hollósy Kornélia, Kántorné Engelhardt Anna, Laborfalvy Róza, Lendvayné Hivatal Anikó, Megyeri Károly, Nébb Mária, Pály Elek, Schodelné Klein Róza, Szentpétery Zsigmond, Szerdahelyi József, Udvarhelyi Miklós. A szerző a fennmaradt színlapok és hírlapi tudósítások alapján összeállította Déryné erdélyi szerepeinek adattárát és közli az 1842. augusztus 12-i, kéziratban maradt interjút.