Kollányi László, Prajczer Tamás: Térinformatika a gyakorlatban

A térinformatika a világ informatikai beruházásainak kb. 0.6 százalékát adta 1993-ban. Miért érezünk mégis belső sürgetést arra, hon GIS rendszerünk legyen? A divat? A szép térképek? A magabiztosságot és tudást sugárzó demók? A nyereség? Valószínűleg ezek is közrejátszanak, de az igazság remélhetőleg mélyebben rejtőzik. Az ember vizuális lény, így könnyebben értelmezi a rajzokat, térképeket, grafikonokat, mint a hosszú számhalmazokat és a terjedelmes szövegeket. A körülöttünk lévő világadatainak mintegy 70 százaléka helyhez, a Földhöz köthető, így térképen ábrázolható.
Találtunk végre egy olyan egységes rendszert, amelybe adataink nagy része belefér és jól elhelyezhető. Emiatt határozzuk el, hogy szükségünk van térinformatikára. De hogyan lássunk hozzá? Véleményünk szerint itt is igaz a 20-80 százalékos arány.
A térinformatikai beruházások 80 százalékát a résztvevők 20 százaléka (nagyfelhasználók, katonaság, önkormányzatok, közművállalatok), míg a fennmaradó egyötöd részt a résztvevők négyötöde készíti el. A kisfelhasználók – a majdani nagyfelhasználók – első lépésként nem több milliós hardverben és több felhasználós szoftverekben gondolkodnak. Van egy ötletük, amelynek megvalósításához csak most teremtődtek meg a technikai feltételek.