Balassa József: A szabadkőművesség kézikönyve. II. kötet. Legényfok

„A szabadkőművesség eredetének összefüggés? a középkori építő céhekkel magyarázza meg, hogy szervezetében és szertartásaiban három fokot különböztet meg: az inas-, a legény-, és a mesterfokot. Kezdetben, az angol nagypáholy megalakulásakor, csak két fok volt. Az első volt az inasfok, ehhez csatlakozott a legény és mesterfok, mint egységes csoport. Egyes régi szövegekben az inas- és legényfokot említik együtt. Nem sokkal később, már 1730 körül kettéválasztják az első fokot és ekkor kialakul a szabadkőművesség természetes hármas fokozata.
A felvétel csakis az inasfokba történhetik. A páholyszabályok állapítják meg, hogy mennyi idő mulva és milyen feladatok teljesítése után juthat az inas a legényfokba. A régebbi időkben 7 évet kellett az inasfokban eltölteni. Ma rendesen egy év az inaskodás ideje...”