Kosár
"A tao te king-nél nincs időszerűbb könyv. Meglehetősen időszerű még ma is, kezd időszerűvé válni újra, régóta már, és egyre-egyre jobban; de egyáltalában sincs semmi, könyv, amely időszerűbb lehetne nála. Hasonlít a tao te king az időre. Vagy az idő volna olyasmi, mint a tao te king?
Lépjünk be egy régi kínai könyvtárba, képzeletben, lássunk egy fadúcról nyomott, régi tao te kinget. Kezünkbe vesszük, kinyitjuk, nézegetjük. Magas, keskeny kötet, áttetsző, vékony papíron. És azok a különös írásjegyek! Bejöttünk csak úgy nézelődni, és alig kapnánk észbe, elvarázsolódtunk. (Álmomban jártam tényleg egyszer ilyen furcsa antikváriumban, akkor bukkantam rá a Könyvnek egy sárga papírba kötött, hat füzetes kiadására. Nem volt régi, de nem is éppen mostani; a kötések már foszladozlak.) Ugyanabból a szövedékből van az Idő és a Könyv.
Közben meg talán nincs is már idő. És ezzel benne is vagyunk a fogalomzavarban, kezdődik a mese. Mert ez az idő, amelynek most végére értünk, amelyet addig-addig analizáltunk, Európában itt, amíg már egyszerűen nincs vele mit kezdeni, ez valami más idő, mint az a kínai idő, a tao te king ideje, amelyről fentebb beszéltem. Labirintus. Furcsa helyzet."
Részlet Karátson Gábor Utószavából.
