Naftali Kraus: Dávid zsoltárai I. kötet

A Zsoltárok a Biblia (Tanach) harmadik részének – Ktuvim (Szent Iratok) – szerves és jelentős része. A hagyomány Dávid királytól eredezteti, és kétségtelen, hogy a 150 zsoltárfejezet nagy részének Dávid volt a szerzője vagy az ő idejéből származik.
Az ősi zsidó imarend alapját a Zsoltárok képezik. A mindennapi, reggeli és esti imák nagy része szinte kivétel nélkül zsoltár. A mai modern imakönyvekben, amelyek szél- vagy lábjegyzetben közlik az imák eredetét, az ájtatoskodó vagy akár az érdeklődő, azonnal megállapíthatja a Zsoltárok melyik fejezetét mondja, amikor imádkozik.
Ugyanez áll nagyjából a szombati és ünnepi imarendre is. Ennek több oka is lehet, nem utolsó sorban az, hogy amikor még nem voltak nyomtatott imakönyvek, és a kézzel másoltak igen ritkák voltak, olyan szövegekre volt szükség, amiket a nép széles rétegei ismertek és betéve tudtak. Természetszerűleg ilyenek voltak Dávid zsoltárai, amelyek legtöbbjének fő jellemzője egyrészt az egyszerű istenfélelem, a természet rendjének dicsérete, másrészt az isteni Gondviselésnek való alárendelése. A zsoltárszövegek egyes szám első személyű alakjaiban nem csupán a zsoltáros, hanem egész Izráel szól.