Kertész Imre: Az angol lobogó

"Az angol lobogó története '56-ban játszódik, de az előzmények közvetlenül a háború végére nyúlnak vissza, amikor a Sorstalanság főhőse visszatér Magyarországra. A remény, az újrakezdés időszaka ez, ám az eufória hamar véget ér. A novella elbeszélője újságíróként dolgozik, de rájön, hogy ilyen körülmények közt az újságírás lehetetlen - ezért egy intimebb világba, a művészethez menekül: Wagner operáihoz és Thomas Mannhoz, aki ebben a korban is segít "fehérek közt európainak" maradni. Az írás kulcsjelenete, mikor az '56-os események legvégén megjelenik egy angol lobogóval leterített dzsip, és a járókelők elkezdenek tapsolni. Erre a kocsiból egy (szarvasbőrkesztyűs!) kéz válaszol: "integetés volt ez, baráti, üdvözlő, tán egy kissé részvétteli mozdulat, mindenesetre fenntartás nélküli helyeslést tartalmazott, és mellesleg a szilárd tudatot is, amivel ez a kesztyűs kéz nemsokára a repülőgépről a betonra vezető lépcső korlátját tapintja majd, hazaérkezve a távoli szigetországba." A történet nemcsak egyszerű anekdota, hanem a múlt e pillanatának talán legkifejezőbb metaforája."